Vízhiány a budapesti agglomerációban

Vízhiány a budapesti agglomerációban

Hálózaton innen és túl

2021.08  | Olvasási idő: 10 perc

Az utóbbi hetekben tomboló kánikulában Budapest agglomerációjának több településén is kritikussá vált a vízellátás. Ezen települések lakói megtapasztalták azt, amiről eddig csak a híradásokban lehetett hallani: a probléma ideiglenes orvoslásaként vízkorlátozást kellett bevezetni. Az egyre szélsőségesebb időjárás mellett a felszín alatti vizekkel való átgondolatlan gazdálkodás és a mezőgazdasági területeket is érintő túlzott vízelvezetés együttesen fokozatosan kiszárítják az országot. A valaha volt legnagyobb volumenű uniós ösztönző csomag részeként a Next Generation EU elnevezésű helyreállítási program egyik fő kitétele, hogy a tagországok kötelesek a rendelkezésükre bocsátott támogatás összegének meghatározott hányadát fenntarthatósági és rezilienciaépítési projektek finanszírozására fordítani. Ennek keretében a jövőben lehetőség kínálkozhat a hazai vízgazdálkodás, azon belül pedig az ivóvízhálózat fejlesztésére is.

Magyarország 2021 májusában nyújtotta be azt a Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervet, amely a Next Generation EU központi eleméül szolgáló Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz (Recovery and Resilience Facility, RRF) által biztosított források lehívását célozza. Az RRF keretein belül a magyar kormány mintegy 2500 milliárd forint európai uniós forrással számol, amelyből körülbelül 44 milliárd forintot a hazai vízgazdálkodás korszerűsítésére fordítana. A tervek szerint a fejlesztések elsősorban mezőgazdasági célokat szolgálnak majd, így az olyan vízhiányos területek vízpótlására is nagy hangsúlyt fektetne a kormány, mint a régóta az elsivatagosodással küzdő Duna–Tisza közi homokhátság. Az elképzelések szerint a beruházások hozzájárulnak majd továbbá ahhoz is, hogy a hátrányos helyzetű térségekben élők egészséges ivóvízhez jussanak. A tervezet tehát a mezőgazdasági célokon túl számos, az ivóvíz-infrastruktúra hiányosságaiból eredő problémára is megoldást jelenthet.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2007 óta minden hazai településen elérhető a közüzemi vezetékes vízszolgáltatás, az ellátott lakások országos aránya pedig 2018 végére már a 95%-ot is meghaladta. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) szerint ugyan mennyiségi szempontból biztosított az alapellátás, azonban a szolgáltatott ivóvíz minősége még hagy némi kívánnivalót maga után, a szervezet tájékoztatása alapján ugyanis a magyar lakosság csupán 71%-a él az előírásoknak megfelelő ivóvízzel ellátott településen. Az OVF saját honlapján reményeit fejezi ki azzal kapcsolatban, hogy az uniós színvonalnak megfelelő szolgáltatási struktúra és díjrendszer kialakítását sikerült megalapozni a 2011-ben megalkotott víziközmű-szolgáltatásról szóló törvénnyel.

Hazánkra jellemző, hogy vízben egyszerre bővelkedik és szűkölködik, hiszen az aszály, valamint a belvíz és az árvíz kockázatának egyaránt ki van téve. Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) meteorológusai szerint általános csapadékhiányról nem beszélhetünk, hiszen az utóbbi évekre jellemző éves csapadékmennyiség nem változott számottevő mértékben. Azonban mindez csak a lehullott csapadék egy évre vetített összmennyiségére igaz, a Kárpát-medence világátlagnál gyorsabban emelkedő hőmérséklete ugyanis közvetetten magával vonja a csapadék egyre szélsőségesebb időbeli és térbeli eloszlását. Az elmúlt hetekben a Nyugat-Európát sújtó villámárvizek is jól szemléltették az emberi lét és az ahhoz szükséges infrastruktúra védtelenségét a különböző időjárási szélsőségekkel szemben. A helyzetet súlyosbítja, hogy az egyre nagyobb területeket érintő városiasodással az épített környezet terjeszkedése miatt a lehulló csapadéknak kevesebb lehetősége van elszivárogni. Jelenlegi vízgazdálkodási rendszerünk tehát nincs felkészülve arra, hogy hatékonyan megbirkózzon ezekkel a kihívásokkal.

Az elmúlt hetekben az extrém meleg időjáráson túl az elavult vízhálózat is nehezítette a hazai vízszolgáltatók dolgát. Egy 2017-ben kiszivárgott dokumentum szerint a termelt és a szolgáltatott víz mennyisége közötti különbség szembetűnő, ami rendkívül jelentős hálózati veszteségre utal: a vezetékes víz körülbelül negyede nem jut el a fogyasztókhoz, hiszen a rossz állapotú vezetékrendszerben elfolyik. Fokozza a problémákat, hogy a megfelelő minősítéssel rendelkező vezetékrendszerek aránya a 20%-ot sem éri el. A Megyei Jogú Városok Szövetségének álláspontja szerint mintegy 3000 milliárd forintra lenne szükség a hibák kijavítására. Az elképesztő összegű beruházás azonban egyelőre várat magára: „A hiányzó összeg azonnali biztosítására sem az ellátásért felelősök, sem a víziközmű-szolgáltatók, sem maga a Magyar Állam nem képes, ugyanakkor egyes víziközmű-rendszerek állapota kritikus, amely azonnali beavatkozást igényel.” – olvasható a közleményükben.

A fővárosi lakosságszám csökkenésének hatása az agglomerációs közműellátásra

Az utóbbi években a budapesti agglomeráció egyre sűrűsödő beépítése következtében a térség felszíni és felszín alatti vizeire fokozódó környezeti nyomás nehezedik. A KSH Magyarország településhálózatát bemutató kiadványa szerint a főváros vonzáskörzetéhez nyolcvan település tartozik. A budapesti agglomerációban 2010 elején összesen 2 529 000 ember élt – az ország népességének mintegy negyede –, amelyből megközelítőleg 808 000 fő az agglomerációs övezet lakosa volt. A főváros agglomerációjában az utóbbi években számos település népessége gyarapodottA KSH adatai szerint Pest megye lakosságának növekményét elsősorban a fővárosból odavándorlók adták: 2020-ban a fővárost az elvándorlás jellemezte, 15 650 fővel többen költöztek ki Budapestről a környező településekre, mint fordítva. A főváros lakosságszámának csökkenő tendenciája 2016 óta jellemző, részben a fővárosi lakásárak emelkedésének köszönhetően.

Míg a Budapestre költözők száma inkább csökkenést mutat, addig Pest megye lakossága jelentősen nőtt az elmúlt években. Forrás: KSH

A budapesti agglomeráció 2007-ben készült Környezetgazdálkodási Cselekvési Tervében foglaltak szerint a víziközműrendszerek kiépítésekor elsődlegesen az egyes települések és mikrotérségek aktuális kapacitásigényeit vették figyelembe. A tervezet szerint a megfelelő kapacitások hiánya főleg az agglomeráció keleti részén, a Ferihegyi repülőtér menti térségében okozhat problémát, ahol a nemrégiben betelepültek vagy éppen az újonnan beépült területek ellátása új megoldásokat igényel. Az elmaradt rekonstrukciós munkálatok mellett tehát a hálózat a Budapest környéki agglomerációs településeken lakók számának gyors növekedésével sem tud megfelelően lépést tartani. Fokozottan igaz ez a kánikulai napokon, amikor a kisebb igényekre tervezett víztározók forrásai már nem elegendőek – ahogy azt néhány héttel ezelőtt Gödöllő és Pécel példáján keresztül is láthattuk. A Duna Menti Regionális Vízmű Zrt. (DMRV) víztározóinak tartalékai a hőség következtében jelentősen lecsökkentek, azonban ezzel párhuzamosan szinte megduplázódott a lakosság – elsősorban öntözési célú – vízhasználata, a hálózaton fellépő alacsonyabb nyomás miatt egyes háztartások pedig víz nélkül maradtak. A lakossági vízfogyasztás összességében tehát rendre emelkedett az elmúlt években, főként az egyre tartósabb száraz időszakok és feltehetően a 2013-as rezsicsökkentés nyomán. Emellett a nem háztartási fogyasztók számára szolgáltatott víz mennyisége is jelentősen növekedett, összesen több mint 11,4%-kal.

Termelt és szolgáltatott víz mennyisége 1995 és 2019 között. Forrás: KSH

Az utóbbi időben az is felmerült egyfajta megoldási javaslatként, hogy a kormány – a lakossági hulladékkezeléshez hasonlóan – mentesítené az ellátás felelőssége alól az önkormányzatokat, állami felügyelet alá vonva ezzel a víziközmű-szolgáltatást. Habár a korábban említett RFF a rossz állapotban lévő hazai ivóvízrendszer fejlesztésében is előrelépést jelenthet, az Európai Bizottság hét uniós tagállam, köztük Magyarország esetében is meghosszabbítja a Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervről szóló tárgyalások határidejét. Nemrégiben a kormány létrehozta az úgynevezett Nemzeti Helyreállítási Alapot, amely a brüsszeli egyezség megkötéséig vállalja azon beruházások előfinanszírozását, amelyek eredetileg uniós támogatást élveztek volna.

Szintén az idei évben jelent meg a KEHOP 77 milliárd forint keretösszegű felhívása, amely a víziközmű-ágazat infrastrukturális fejlesztésére irányul. A támogatási kérelmeket 2022. március végéig lehet benyújtani, a támogatási összegből pedig a víziközmű-hálózatok fejlesztésére, műszaki állapotának javítására, illetve a víziközműrendszerek üzembiztonságának növelésére nyílik lehetőség. A regionális ivóvízellátó hálózatok átalakítására és fejlesztésére 40 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást, a víziközmű-hálózatok hatékonyságnövelő fejlesztéseire 35 milliárd forintot, a víziközműrendszerek műszaki állapotának felmérésére és problémáinak feltárására pedig 2 milliárd forintot allokál a pályázati forrás, amit a Kohéziós Alap és Magyarország költségvetése társfinanszírozásban biztosít. Mivel a víziközművek működtetésének fenntarthatósági hiányosságai jó ideje sürgős megoldást igényelnének, már a négy évvel ezelőtt kiadott nemzeti vízstratégiánk is egy hazai alap mielőbbi létrehozását sürgette a vízválság elkerülése érdekében. A felszín alatti vízkészlet takarékos, hatékony hasznosításának alapfeltétele az elmaradt rekonstrukciós munkák pótlása, illetve a még hátralévő fejlesztések végrehajtása.

Ezen bejegyzés befejező gondolatai egy Dél-Pest megyei agglomerációs településen íródtak, ahol akkor már közel fél napja szünetelt az ivóvíz-szolgáltatás. A település honlapján semmiféle előre tervezett karbantartásról szóló tájékoztatást nem tettek közzé. A korábbiakban elodázott számtalan probléma megoldására előreláthatólag még hosszú ideig várni kell, addig is marad a hálózat foltozgatása és az esetenként bevezetett vízkorlátozás.

Regisztrálj és fizess elő, hogy hozzáférhess az általunk kínált összes tartalomhoz!

Kíváncsi vagy a kutatóink által írt legfrissebb anyagokra? Szeretnéd elsőként elolvasni az elemzéseket? Akkor regisztrálj most!

Szeretnél egy olyan platform előfizetője lenni, ahol minden tudást megtalálsz egy helyen? Ahol nem csak mélyelemzések, de exkluzív online rendezvények anyagaiba is bepillantást nyerhetsz? Akkor ne habozz, vásárold meg kedvezményes áron elérhető előfizetési csomagjaink egyikét!