Wang Yi Délkelet-Ázsiában

Wang Yi Délkelet-Ázsiában

Kampánykörút két felvonásban

2021.02  | Olvasási idő: 6 perc

A 2021-es év ugyanolyan eseménydúsan kezdődött, mint ahogyan a tavalyi év véget ért. A mindennapjaink szerves részévé váló világjárvány mellett mindez elsősorban az Egyesült Államokban a novemberi elnökválasztás óta egyre fokozódó indulatoknak köszönhető. Míg azonban a világ nagy része a legújabb vírusmutációkra, a trumpisták capitoliumi zavargására, valamint Joe Biden beiktatására figyelt, a kínai külügy január közepén nagy ívű látogatássorozat végére tett pontot. A diplomáciai körút hosszú távú célja az volt, hogy az ország a most megalakuló amerikai kormánnyal szemben megerősítse délkelet-ázsiai pozícióit. 

Wang Yi kínai külügyminiszter január közepén ötnapos látogatást tett Délkelet-Ázsia négy országába, jelesül Mianmarba, Indonéziába, a Brunei Szultanátusba és a Fülöp-szigetekre. A diplomáciai körút a tavaly októberben megkezdett látogatássorozata második, zárófelvonásának tekinthető – akkor Kambodzsát, Malajziát, Szingapúrt, Laoszt és Thaiföldet kereste fel az ázsiai nagyhatalom külügyminisztere. Ezzel Vietnám maradt a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetségének (Association of Southeast Asian Nations, ASEAN) egyetlen tagországa, ahol az elmúlt fél év alatt nem tette tiszteletét Wang Yi. Ennek feltételezhetően a délkelet-ázsiai ország vezetésében zajló átmenet, illetve a Hanoi és Peking között mindinkább elhatalmasodó feszültség lehet a legfőbb oka. A gazdasági és kereskedelmi szempontból virágzó kapcsolatokat ugyanis a többi között a dél-kínai-tengeri konfliktus fokozatos súlyosbodása, valamint a Mekong vitatott szabályozása nyomán az országban egyre erősödő Kína-ellenes hangulat terheli. Mindezen nézeteltérések az utóbbi időben az Egyesült Államok egyik legjelentősebb potenciális délkelet-ázsiai szövetségeségének számító Vietnámot az amerikai–kínai nagyhatalmi versengés regionális főszereplőjévé tették.

A diplomáciai látogatás októberi és januári fordulójának egyik központi témáját – nem meglepő módon – a világméretű koronavírus-járvány, valamint az annak nyomán kibontakozó egészségügyi válsághelyzet kezelése szolgáltatta. A hivatalos statisztikák szerint az ASEAN-tagállamok közül Mianmarban, Malajziában, Indonéziában és a Fülöp-szigeteken kifejezetten rossz a járványhelyzet, ám tavaly december közepe óta a thai adatok ugyancsak rohamosan romló tendenciát mutatnak, noha az országban a közel egy éven át tartó „gumikacsás tüntetések” ellenére is sokáig meghökkentően alacsony volt a fertőzésszám. Kína – részben azért, hogy helyreállítsa az elmúlt bő egy év során rendkívül megromlott nemzetközi megítélését – a globális vakcinapiac egyik legjelentősebb gyártójaként vezető szerepet kíván betölteni a járvány által komolyan sújtott délkelet-ázsiai országok megsegítésében, így aztán a látogatásokon nagy mennyiségű oltóanyag-szállítmányokról születtek megállapodások. Egy felelős, ám a saját érdekeit egy pillanatra sem szem elől tévesztő nagyhatalom képviselőjeként Wang Yi teljes körű támogatásról biztosította az érintett országokat. Közülük egyértelműen Indonézia jár élen a Kínával folytatott orvosi és egészségügyi együttműködés terén. Habár a világ legnagyobb szigetországa több százmillió adag oltóanyagot kötött le például a brit–svéd kötődésű AstraZenecánál, valamint az amerikai Novavax gyógyszeripari vállalatnál, az első mintegy hárommillió használatra kész vakcina mégis a kínai Sinovac Biotech jóvoltából érkezett az országba. Ezzel Kínán kívül Indonézia volt az első olyan ország, ahol a hatóságok engedélyezték a CoronaVac vészhelyzeti alkalmazását.

A világ legnépesebb muszlim többségű országaként Indonéziában különös jelentőséggel bírt, hogy az iszlám vallástudósok helyi közössége, azaz az Indonéz Uléma Tanács még a helyi élelmiszeripari és gyógyszerfelügyeleti hatóság előtt „szentnek és halalnak”, vagyis a vallási előírásoknak megfelelőnek nyilvánította a kínai oltóanyagot
Forrás: Ida Sufaidah/Shutterstock

A járvány megfékezésére irányuló átfogóbb egészségügyi együttműködésen túl a hivatalos látogatások másik fő témáját a pandémia utáni gazdasági helyreállítást célzó intézkedések jelentették. Az ASEAN 2020-ban – az Európai Uniót megelőzve – Kína legnagyobb kereskedelmi partnerévé lépett elő, így az ázsiai nagyhatalom számára elengedhetetlenül fontos a régió gazdasági stabilitása. A járvány megfékezésének érdekében bevezetett lezárások és korlátozások komoly visszaesést eredményeztek a globális folyamatokba egyre jobban integrálódó délkelet-ázsiai országokban. A látogatássorozaton folytatott tárgyalások értelmében Kína ezt a bilaterális kereskedelem volumenének növelésén túl elsősorban az „Övezet és út”-kezdeményezéshez köthető projektek „felpörgetésén” keresztül igyekszik majd orvosolni. Mindez fokozná az ASEAN-tagállamokban megvalósuló infrastrukturális beruházások ütemét, ezáltal növelné a térségbe irányuló befektetések arányát.

A folyamatban lévő „Övezet és út”-projektek közé tartozik a Thaiföldet Kínával összekötő nagysebességű vasútvonal kiépítése. Erről még 2014-ben született döntés, ám a munkálatok finanszírozási és technikai okokból megrekedtek. A kínai elképzelés szerint a vasútvonal a Dél-Kínát, Laoszt, Thaiföldet, Malajziát, Szingapúrt és Indonéziát összekötő úgynevezett „pánázsiai vasútvonal-hálózat” részét képezné. Az októberi diplomáciai körút nemcsak a kérdéses reláció építésében hozott rég várt előrelépést, hanem annak a lehetősége is felmerült, hogy a kelet-thaiföldi különleges gazdasági övezetet – az ún. keleti gazdasági folyosót – integrálják az „Övezet és út”-kezdeményezésbe.

Wang Yi Mianmarba tett látogatásával az ország infrastruktúra-fejlesztése gyakorlatilag teljes egészében kínai alapokra helyeződött. A kínai–mianmari gazdasági folyosó alá tartozó infrastrukturális projektek felgyorsításán túl Kína hajlandó egy ötéves gazdasági és kereskedelmi együttműködésről szóló tervezet kidolgozására is. Ez egyebek mellett az „Új-Rangun” elnevezésű várostervezési projektet támogatná. A gigantikus beruházás célja, hogy Mianmar legnépesebb városával, Rangunnal szemben – a szintén Rangun nevet viselő folyó másik partján – egy két Szingapúr méretű várost építsenek, ezzel orvosolva a város túlnépesedéséből eredő megannyi problémát. Habár a kivitelezéssel megbízott kínai tulajdonban lévő China Communications Construction Company tevékenységét sorozatos botrányok tarkítják, ez eddig nem tántorította el Mianmart tervei megvalósításától.

Indonéziában Wang Yi reményét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a két ország minél hamarabb össze tudja hangolni az „Övezet és út”-kezdeményezést és a délkelet-ázsiai ország koncepcióját, melynek célja, hogy a szigetország globális tengeri csomóponttá és támaszponttá váljon. Az elképzelések szerint a közös munka előmozdítaná a Jakarta és Bandung között húzódó gyorsvasútvonal építésének projektjét, valamint a két ország közötti együttműködést.

Az eredetileg Jakarta és Bandung között húzódó gyorsvasútvonalat az indonéz kormány a tervek szerint egészen a kelet-jávai Surabaya városáig szándékozik meghosszabbítani
Forrás: Akhmad Dody Firmansyah /Shutterstock

Az ASEAN elnöki tisztségét jelenleg betöltő Brunei Szultanátus idén ünnepli Kínával való diplomáciai kapcsolatfelvételének harmincadik évfordulóját. A hivatalos látogatás alkalmával itt elsősorban a Guangxi és Brunei közötti, hatalmas beruházásokkal járó gazdasági folyosó, illetve egy brunei olajfinomító és petrolkémiai létesítmény megépítését célzó projekt támogatásáról volt szó. Az utóbbi időben Kína legfőbb délkelet-ázsiai szövetségesévé előlépő Kambodzsával Peking még októberben szabadkereskedelmi megállapodás aláírásáról döntött, míg a maláj miniszterelnökkel arról állapodott meg Wang Yi, hogy 2023-ig közel kétmillió tonna – a környezetre rendkívül káros – pálmaolajat vásárol az országtól. A régió gazdasági stabilitása mellett az egyes országok belpolitikai stabilitása is különös jelentőséggel bír az ázsiai nagyhatalom számára, így a kínai külügyminiszter körútjának minden állomásán biztosította az adott országban regnáló hatalmat Peking támogatásáról.

Délkelet-Ázsia globális szerepe napjainkra felértékelődött. Ennek egyik oka, hogy egyre növekvő népessége hatalmas piacot jelent, ez pedig világszinten is megkerülhetetlen gazdasági-kereskedelmi tényezővé teszi. A térség geostratégiai szempontból is kulcsfontosságú, hiszen az ázsiai és csendes-óceáni térség „szíveként” a fokozódó amerikai–kínai nagyhatalmi versengés legfőbb színteréül szolgál. Wang Yi kétfordulós délkelet-ázsiai látogatássorozatának tehát meghatározó stratégiai súlya van: az USA-ban lezajló hatalmi átmenet nyomán eluralkodó bizonytalanság remek alkalmat kínált az ázsiai ország számára, hogy amerikai riválisával szemben lépéselőnyhöz jusson a régióban. Erre a lépéselőnyre Kínának szüksége is lesz, hiszen a Biden-adminisztráció térségre vonatkozó politikája feltételezhetően a Trump-kormányzat alatt tapasztaltnál sokkalta pragmatikusabb irányt vesz, a Dél-kínai-tengeren zajló konfliktusok potenciális elmérgesedése pedig még tovább nehezítheti Kína helyzetét.

 

A nyitókép forrása: Alexandros Michailidis/Shutterstock

Regisztrálj és fizess elő, hogy hozzáférhess az általunk kínált összes tartalomhoz!

Kíváncsi vagy a kutatóink által írt legfrissebb anyagokra? Szeretnéd elsőként elolvasni az elemzéseket? Akkor regisztrálj most!

Szeretnél egy olyan platform előfizetője lenni, ahol minden tudást megtalálsz egy helyen? Ahol nem csak mélyelemzések, de exkluzív online rendezvények anyagaiba is bepillantást nyerhetsz? Akkor ne habozz, vásárold meg kedvezményes áron elérhető előfizetési csomagjaink egyikét!