A NATO előtt álló kihívások a 21. század harmadik évtizedében

A NATO előtt álló kihívások a 21. század harmadik évtizedében

A madridi NATO csúcstalálkozó és a 2022-es stratégiai koncepciója

2022.11  |  2022E02, Terjedelem: 22 oldal

Az Észak-Atlanti Szerződés Szervezetének új kihívásokkal kell szembe néznie 2022-ben. A 2022. február 24-én kezdődött orosz-ukrán háború, a nukleáris fegyverekkel való fenyegetés és a Kínai Népköztársaság Tajvannal szembeni fokozódó nyomása jelentősen átalakította azt a biztonsági környezetet, amiben élünk. Az Egyesült Államoknak, mint a demokratikus világ vezetője, és a NATO-nak reagálnia kell ezekre a fenyegetésekre.

Ahogy Kis-Benedek József is fogalmaz: a mai NATO előtt álló kihívások nehezebben azonosíthatók és definiálhatók, mint azok, melyekkel a transzatlanti szövetség (továbbiakban „Szövetség”) az 1949-es megalakításakor szembenézett. Míg a kezdeti időkben a Szovjetunió és a Varsói Szerződés katonai ereje és a szövetségi blokkok szembenállása okozta hidegháború jelentette az elsődleges kihívást, a rendszerváltozások után a délszláv háború vált az elsődleges biztonsági fenyegetéssé. Ezt követően a 2000-es évek hajnalán a terrorizmus elleni harc – és főként Afganisztán – állt a szervezet fókuszában. Ezzel szemben napjainkra fokozatosan megjelentek az úgynevezett hibrid kihívások. Ráadásul a NATO-nak egyszerre kell felvenni a küzdelmet a terrorizmussal, a migrációs válságot kiváltó tényezőkkel – állami és nem állami szereplőkkel –, és az Oroszország agresszív fellépése okozta is fenyegetésekkel.[1] Ezeket az új kihívásokat pedig nem lehet pusztán politikai vagy katonai alapon megközelíteni, szükséges az egységes és komplex stratégiai megközelítés.

Ezen fenyegetések közül jelenleg a legsürgetőbb Oroszország Ukrajna ellen indított inváziója, mely közvetlen a NATO tagállamaival határos területen zajlik és eszkalációval fenyeget. Ezt a fenyegetést a madridi csúcstalálkozót követő közleményben is elítélték a NATO tagok: „A lehető leghatározottabban elítéljük Oroszország Ukrajna elleni háborús agresszióját. Súlyosan aláássa a nemzetközi biztonságot és stabilitást. Ez a nemzetközi jog súlyos megsértése.”[2]

 

[1] Kis-Benedek József: A NATO mai politikai és katonai kihívásai. In: Szenes Zoltán (szerk.): A mai NATO. A szövetség helyzete és feladatai. Budapest, Zrínyi Kiadó, 2021. 12–13.

[2] Madrid Summit Declaration. nato.int

A nyitókép forrása: Wikimedia